A magasvérnyomás (hipertónia) gyakori betegség, amely számos súlyos szövődményhez vezethet, ha nem kezelik megfelelően. Két fő típusa létezik: az elsődleges- és a másodlagos magasvérnyomás.
Az esetek többsége elsődleges magasvérnyomás, aminek felismerése és kezelése fontos. A másodlagos magasvérnyomás viszont egy másik betegség következményeként alakul ki, és ennek az alapbetegségnek a felismerése kulcsfontosságú a megfelelő kezeléshez.
A magasvérnyomás tünetei
A magasvérnyomás sok esetben tünetmentes, és a tünetes formák sem adnak általában specifikus tüneteket. Ezért fontos a vérnyomás időszakos ellenőrzése.
Tünetek közül előfordulhatnak:
- Fejfájás
- Szédülés
- Látászavarok
- Fáradékonyság
- Nyaki feszülés
- Mellkasi fájdalom vagy légszomj (a szív- és érrendszeri szövődmények jeleiként)
Milyen gyanújelek utalnak a magasvérnyomás másodlagos formájára?
- Nagyon magas vérnyomás értékek, akár hirtelen kialakuló és súlyos, magasvérnyomáshoz köthető tünetek kíséretében.
- Az orvosi előírásokat követő gyógyszerszedési magatartás ellenére, kombinált gyógyszeres kezeléssel sem rendezhető vérnyomásértékek.
- Korábban gyógyszeresen rendezhető vérnyomásértékek hirtelen és tartósan magassá válása.
- A 40. életév előtt kialakult magasvérnyomás.
- Panaszok, tünetek vagy laboratóriumi leletek (pl. alacsony kálium-, vagy magas kálciumszint), melyek bizonyos endokrin (hormonális)- vagy vesebetegségekre utalnak.
- Magasvérnyomás és alvási apnoe szindróma.
A másodlagos magasvérnyomás leggyakoribb okai
Vesebetegségek
A vesék kulcsszerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában, így vesebetegségek – például veseartéria szűkület vagy policisztás vesebetegség – hozzájárulhatnak a magasvérnyomás kialakulásához. A vesebetegségek leggyakrabban az olyan mechanizmusokon keresztül hatnak, mint a só- és vízháztartás zavarai, vagy a hormonális egyensúly felborulása.
Endokrin rendellenességek
A hormonális rendszert érintő betegségek széles köre okozhat magasvérnyomást. Ezek leginkább a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, agyalapi mirigy vagy a mellékvese hormontermelési zavarainak következményei. Az ilyen zavarok általában fokozott só- és vízvisszatartáshoz, illetve az erek szűküléséhez vezetnek, így növelve a vérnyomást.
Alvási apnoe szindróma
Az alvási apnoe szindróma olyan állapot, amikor az alvás közben átmenetileg megáll a légzés. Ennek következményeként a vér oxigénszint csökkenése több szervrendszert negatívan befolyásol és vérnyomás emelkedést is okoz.
